40 éves mélyponton az infláció. Jó ez nekünk?

0

A Cikk 2013-ban íródott, kérjük ennek figyelembe vételével olvassa. A cikk írója: a penzkerdes.hu, 2019.09.13. 

Elsősorban a sorozatos rezsicsökkentések hatására mélységi rekordot döntött az infláció. Önmagában ez kedvező hír, bár ahogy az már a gazdaságban lenni szokott, semmi sem fekete-fehér.

Majd negyven éve, 1974 júniusában volt utoljára olyan alacsony az infláció Magyarországon, mint 2013 augusztusában, amikor is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1,3 százalékos éves mértéket jelentett. A megelőző hónaphoz képest összességében még estek is az árak és az adat határozottan kedvezőbb volt, mint az előzetes elemzői várakozások. Most akkor nyerünk ezen vagy sem?

1. Rezsicsökkentés 1.0
A politika büszkén jelentette, de a tények is azt mutatják, hogy az alacsony inflációban különösen nagy jelentősége volt a sorozatos rezsicsökkentéseknek. A háztartási energia ára így összességében 8,7 százalékkal csökkent, hiszen a bázisidőszak még az első 10 százalékos mérséklés elé esett. Az elektromos energiáért és a távfűtésért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni a múlt év augusztusához képest, a palackos gáz miatt lett csak az átlagos csökkenés kisebb mértékű. Mivel további rezsicsökkentések vannak folyamatban, ez a hatás a jövőben is segíti az infláció csökkentését. Függetlenül attól, hogy egy piacgazdaságban mennyire hatékony, vagy éppen mennyire káros az ilyen hatósági árképzés, pusztán az infláció szempontjából mindez nagy segítség volt!

2. Többet ér a bérünk!
Mielőtt tovább elemeznénk az inflációs folyamatokat, nézzük meg gyorsan, hogy mi is a legpozitívabb az alacsony inflációban! Lehet, hogy nem így észleljük, de 2013-ban Magyarországon rendesen megemelkedtek a bérek. Ez nyilván egyedi, hogy kinek mennyit változott a javadalmazása, de az év végére a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremeléseivel éves szinten akár 7 százalék is lehet az átlagos magyar nettó béremelkedés. Ha mindehhez alacsony, 1 és 2 százalék közötti infláció párosul majd az idei évre, akkor ez azt is jelenti, hogy a magyarok pénze reálértéken is többet ér. Ez önmagában is öröm, de ha ebből egy kis pluszfogyasztás és gazdasági növekedés is lesz, akkor tényleg hurrá!

3. Költségvetési veszélyek
Ha az árak a korábban tervezett szint alatt maradnak, akkor kevesebb adóbevétel folyik majd be az államkasszába. Elsősorban áfa. Nem részletezzük, de ha a tervezésnél valaki azt gondolta, hogy valami 100 forintba fog kerülni és év végén csak 98 forintba kerül, akkor ugyanannyi áru megvásárlásakor kevesebb forgalmi adó jut az államnak.

4. Költségvetési pluszok
Legyünk optimisták! A kieső adóbevételeket talán részben ellensúlyozhatja az a hatás, hogy amennyiben valami olcsóbb, akkor többet veszünk belőle. Illetve ami nagyon fontos az inflációtól nem független az állampapírpiac teljesítménye sem. Ha 4 százalék az infláció, akkor a magyar állampapírokon a 4 százalékos kamat nem túl vonzó. Ha azonban 1,3 százalék a pénzromlás, akkor a 4 százalékos kamat reálhozamot is jelent. Vagyis az alacsony infláció segíti az alacsonyabb kamatok kialakulását és ezzel a költségvetésnek adósság-finanszírozási kiadásokat spórol!

5. További fő hatások
Az inflációt részben az alacsony kereslet szorítja le. Senki nem mer árat emelni, ha bármit is nehéz eladni. Részben az alacsony importált infláció, részben a víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak (rezsicsökkentés 2.0), valamint a tartós fogyasztási cikkek árának mérséklődése is segítette a folyamatot.

6. Élelmiszer
Érdekes hatás, hogy bár az élelmiszerek ára 1százalékkal csökkent a megelőző hónaphoz képest, s az idényjellegű burgonya, friss zöldség, gyümölcs ára értelemszerűen lement, mégis a bázishoz képest a legtöbb élelmiszer drágább, mint egy évvel korábban. Ez azonban csalóka, mert tavaly rémes volt a kukoricatermés, ezért szeptemberben felfelé indultak az árak, most viszont éppen lefelé tartanak, tehát marad kedvező hatás a következő hónapra is.

7. Cigi, pia, taxi
A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 9,1 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára, alapvetően a cigaretták 14,6 és a bor árának 9,7 százalékos emelkedése miatt. A trafikos változások miatt nőtt a dohánytermékek árrése. Ez még szeptemberben is hatás lehet, illetve a bázishoz képest ekkor ugrik meg a taxizás ára, a szeptember 1-től érvényes magasabb tarifák miatt.

8. Bázishatás
Amikor inflációs adatokat vizsgálunk, nagyon izgalmas játék, hogy nem is csak az számít, hogy éppen merre tartanak az árak, hanem az is, hogy előtte merre jártak. Például a rezsicsökkentési intézkedések egy évig lent tartják az inflációt, de amikor már a bázisban is benne lesz az alacsony rezsi, akkor hirtelen fordulat következhet és felfelé szaladhatnak az árak. Vagyis, ami egy ideig segít, az a későbbiekben emelheti is a pénzromlás éves mértékét. Ám az előttünk álló  6-7 hónap még kedvező szinteket jósol, ami a választások előtt jól felhasználható érv lesz.

Leave A Reply

Your email address will not be published.